Crossfit Studio

Tudatos edzés I. - Miért KELL edzened


Itt a vírus második hulláma, mi meg a lyukas csónakban ülve egy rossz tésztaszűrővel akarjuk kimerni a vizet a lábaink alól. Mindannyiónkat másképp érintettek az idén történtek, de a pandémia nálam elég komoly lyukat ütött a pajzson. A baráti körömben mostanában többször elmondtam, de leírom itt is, hogy számomra a legfontosabb tanulsága ennek a vírusmizériának, hogy a társadalmi rendszereinkbe vetett hitem, az a fajta vak, megkérdőjelehetetlen biztonságérzetem, amivel eddig viszonyultam az élethez egy csapásra köddé vált good morning sunshine. Sosem gondoltam volna, hogy 2020-ban olyan világméretű történések üthetik fel a fejüket, amik esetében egyszerűen megáll a tudomány és minden társadalmi intézményünkről kiderül, hogy fing falevél a szélben. A "mi lett volna, ha" típusú kérdések feltevésével pontosan ugyanaz a baj, mint a válogatott focimeccs utáni interjúk meghallgatásával...ha szereted, hogy fáj lehet időt szánni rá, de inkább nem érdemes. Én néha mégis felteszem magamnak a kérdést, hogy ha a társadalom alapállapota nem az elhízottság és az életvitel okozta fosadék fizikai állapot lenne, akkor is ugyanilyen mértékű veszélyt jelentene-e egy vírus. (Nem)


Nem akarok a szükségesnél patetikusabb lenni, meg azt gondolni, hogy én majd itt valamiféle életmód misszió során megváltoztatom az emberek életét, de igenis felbasz agyilag, amikor az emberek csupán tudatlanságból, lustaságból, gyengeségből vagy igénytelenségből hanyagolják el magukat (szerencsére a legtöbben kombinálják ezeket). Genetikai vagy környezeti okok miatt is bőven van választék krónikus betegségekből, nem kellene megpróbálni 20-ra is lapot kérni. Emiatt íródik még mindig ez a blog és emiatt kezdtem el megírni a Tudatos Edzés bejegyzéssorozatot, ami jelen állás szerint legalább 10 részes lesz. A táplálkozásról már rengeteget írtam, megszületett a receptkönyv is, az alapokat ott már ismernetek kell, most pedig olyan átfogó képet akarok festeni az edzésről, amivel helyére tehetitek a legfontosabb dolgokat. A testedzés egy kezdőnek borzasztóan bonyolult művelet, de csak azért, mert nem tudja mire kell koncentrálni és mit lehet magasról leszarni. Pont ahogyan megpróbálom leegyszerűsíteni a táplálkozás témakörét, ugyanúgy leírom majd az edzéssel kapcsolatban, hogy mi az amire a figyelmed 90%-át fordítanod kell, hogy eredményeket érjél el és ne csak elbaszd az időt a teremben.

Miért KELL edzened? Felmerül a kérdés, ha lenne egy kapszula, amivel megerősíthetnéd a szíved, a csontjaid, az ízületeid, javíthatnál az egyensúlyérzékeden, az állóképességeden, a mobilitásodon, csökkenthetnéd az ízületi fájdalmaid és platónyi krónikus betegség kockázatátát, miközben jobban is nézel ki, akkor bedobnád e?! Hülye kérdés. Az erő- vagy ellenállásos edzés pontosan ez a kapszula, azzal a különbséggel, hogy rendszeresen belefektetett munkaórák nélkül nem hat. Innen nézve a dolgot egyszerűen nem fér a fejembe, hogy hogyan képes valaki totálisan semmibe venni a saját fizikai jólétét és szarni magasról arra, hogy mégse kéne az első szembejövő náthába beledögleni na meg, hogy egy fiatal férfi munkabírása ne egyezzen már meg a 92 éves nagyanyáméval. Én rohadt megértő gyerek vagyok, kevés embercsoport tud igazi szánalmat kiváltani belőlem, ///a szélsőséges, agresszív, ideológok, nácik, komcsik, lmbtqsok/// a nyámnyila, akaratgyenge emberek ilyenek. A civilizációs fejlődés következtében az életvitelünk, mindennapi működésünk módjai és a magunkról alkotott kép is teljesen átalakult. Az instagram, netflix, távirányítós garázskapu meg a légkondicionált buszok idejében könnyedén megfeledkezünk a tényről, hogy állatok vagyunk. Bár a fizikai erő egyre kevésbé tölt be elengedhetetlen szerepet a mindennapokban, mai napig jelentősen befolyásolja az itt töltött időnk mennyiségét és minőségét. A fizikai erő egykor a túlélést jelentette, ma azt határozza meg, hogy milyen minőségben vagyunk képesek funkcionálni a hétköznapokban. Ahogy mondtam, //egy szimulációban élünk, ez az egész csak díszlet és mi mind színészek vagyunk// alapvetően állatok vagyunk, fizikai lények egy fizikai világban és ez az, ami mindenekelőtt meghatároz minket. Ezt talán fáj belátni azoknak, akik kizárólag az intellektuális és/vagy spirituális szférában keresik az önmegvalósítás kulcsát, pedig tök szívesen megnézném milyen személyiségformáló hatása lenne a fizikai kihívásokat kerülő emberekre, ha hónapról hónapra nagyobb és nagyobb súllyal tudnának pl. guggolni.

A túlélésért való keserves küzdelem idején erősnek lenni nem választás kérdése volt, a gyengék elestek. Manapság a fizikai aktivitás csupán opcionális, csak nem kéne elfelejteni, hogy azért mert légkondicionált irodákba, íróasztal elé ültettek minket évmilliónyi evolúciós folyamat alatt fejlődött fizikai mivoltunk nem szűnik meg létezni. Pontosan ugyanazzal a felépítéssel, csontozattal, ugyanazon izomcsoportokkal rendelkezünk, mint amikor még kizárólag ezen adottságainkat használtuk túlélésünk zálogaként, ezt figyelmen kívül hagyni pedig pont olyan, mintha menet közben vasrudat szúrnánk a saját bringánk első küllői közé. Míg korábban az életmódunkból fakadóan kényszerűségből használtuk a testünket, ma tudatosan kell rendeltetésének megfelelően stimulálnunk, hogy olyan állapotban maradjon, amire tervezték, ami normális. A testünk nem arra fejlődött ki, hogy napi 10-12 órákat üljünk egy monitor előtt görnyedve. Ha arra fejlődött volna, gyaníthatóan nem így néznénk ki. Úgy fejlődött hogy alkalmas legyen az élethez elengedhetetlen fizikai terhelésben segíteni minket, hogy szükség esetén képesek legyünk futni, ugorni, guggolni, mászni, felemelni és letenni nehéz dolgokat.

A stimulus, a folyamat aminek következményeként a testünket abban az állapotában tudjuk megőrizni, amire terveztetett, nem más mint az edzés. Az edzésre - hibásan - úgy tekintünk, mintha olyan tevékenység lenne, amivel fizikális problémákat oldunk meg, pedig a napnál is világosabb, hogy ez nem opcionális, hanem kötelező! MUSZÁJ végeznünk, hogy a testünk és igen, az elménk is megfelelően működjön, hogy képesek legyünk egyáltalán szintentartani magunkat. Ezt még sokszor elmondom és leírom majd, hogy két szabályt kell követni az edzésekkel kapcsolatban: 1. Állj neki! 2. Ne hagyd abba! Soha!

Ha még nem edzel, nagyon fontos, hogy ne a profi testépítők instagramjáról meríts ötleteket. A közösségi médiában jellemző edzős tartalmak nagy része egy kezdő számára olyan elérhetetlen messzeségbe mutat, amit elérni ugyan nem lehetetlen, de ha most azt mondaná nekem valaki, hogy az elmúlt 10 év tanulási folyamatán kellene újra átvergődnöm, akkor inkább betoncsizmát húznék és ugranék egy seggest a Dunába. Kezdd a legegyszerűbb rutinnal, amit még tartani tudsz. A heti 1 alkalom is több, mint a semmi, eredmények tekintetében persze ne legyenek nagy elvárásaid. Heti 2 edzés már ritmust ad a hetednek. Tökéletes arra, hogy belekóstolj, milyen a hobbisport és heti két kemény edzéssel már bizony lehet fejlődni. Beni - aki korábban lenyomott egy 6 hetes programot velem - szeptember környékén kezdett nálam edzeni heti két alkalommal ismét. Le fogok hozni egy 'Ennyit lehet fejlődni 6 hónap alat heti 2 edzésselt' címmel és megmutatom, hogy mennyit változik egy férfi test, ha megfelelő, következetes terhelést kap. Heti 3 alkalommal már űrtempót diktálsz az átlagemberhez képest, heti 4-5 edzéssel pedig megvan a potenciál benned, hogy közép-hosszú távon megközelítsd a genetikai potenciálod maximumát, ami azt jelenti, hogy a számodra elérhető legjobb formába kerülj. A 'Tudatos edzés' sorozat következő bejegyzéseiben érinteni fogom az edzés alapelveit, edzésanatómiát, potenciális edzésfelosztásokat, gyakorlatokat és még egy csomó mindent, ami hasznodra válik, ha fejlődni akarsz, ha nem habiztire akarsz lejárni a terembe, ha a személyi edződ alkalmatlan és fuckot akarsz mutatni neki, ha megrekedtél egy szinten és nem tudod pontosan hol van a hiba, na szóval jó lesz ez mindenkinek. Azt viszont addig is jó lenne a lehető legjobban tudatosítani, hogy edzeni nem lehetőség, hanem magaddal szembeni kötelesség! Áldás, békesség!