Crossfit Studio

Boldog Karácsonyt!


Nem akartam karácsonykor a bloggal foglalkozni, mert hát még is csak Karácsony van, és ahogy rengeteg családban, úgy nálunk is csak néhány olyan alkalom van az évben, amikor 1-2 napig tényleg egymással töltjük az időt, amikor mindenki egyszerre van itthon, együtt ebédelünk, vacsorázunk és egyáltalán vesszük a fáradtságot, hogy ne vonuljunk el, hanem beszélgessünk. Erről szólnak az ünnepek. Meg az evésről. Nem viccelek, 24-én délután 2-re - annak ellenére, hogy a korábbi évekhez képest tényleg kevesebbet zabáltam - már a rosszullét kerülgetett, önmegtartóztatás ide vagy oda. Nyilván Rékáéknál is meg kellett kóstolni a bejglit, és a pisztáciás Lindtből is bedobtam két darabot minden alkalommal, amikor elmentem mellette. A rosszullét nem is hagyott alább. Este 10-kor a bátyámmal a konyhában találkoztunk, ahol én mandarint szopogattam, remélve hogy a népi bölcsesség igaz, és segíti az emésztést, mert fennált a veszélye, hogy az éjjel császármetszéssel álmodok.  Az evéssel kapcsolatban már írtam korábban, hogy nem az ünnepek alatt kell diétázni. Magyarok vagyunk és a karácsonyi étkezés nálunk egy rituálé, amiben jó részt venni, mert mindenki jóízűen megeszi, amit előtte fáradtságos munkával elkészítettek az szülők, nagyszülők. Ott van az egész év, amikor elküldheted anyád a tésztasalátával meg a lekváros buktával, de szenteste meg karácsony napján legyél képes lelkiismeretfurdalás nélkül leülni, megenni a kacsát, a marhát, a halászlevet, a tortákat, bejglit meg mittudomén mi szokott még lenni a karácsonyi menü. Tegnap délelőtt Marcival ledurrantottunk Zeg-re a Cutlerbe (a képen egy power gym-es stoki, sírtunk rajta), és az elfogyasztott cukortól olyan energiáim voltak, amiket hetek, de mit hetek, hát hónapok óta nem éreztem. És nem, kurvára nem jelenti azt, hogy evőkanállal edd a kristálycukrot, ahogy Lackó barátom tette néhány évvel ezelőtt, mert a leesett vércukorszintjére hirtelen nem találtam jobb megoldást, csak azt hogy kell lennie 1-2 napnak az évben amikor áldozol a feleslegesen betegre zabálás oltárán.  


De ebben a bejegyzésben nem is kizárólag a karácsonyi zabálásról akartam írni, hanem arról, hogy a karácsony legyen karácsony (ez majdnem olyan mély gondolat, mint a 'Légy Önmagad'). Juci osztott meg nemrég egy bejegyzést az átlag magyar háziasszonyok karácsonyáról, amit nagyon is aktuálisnak találtam. Arra gondolok, hogy nem a menü sokfélesége teszi ezt ünneppé, és a 15. féle hús, meg a 23. fajta süti - amit még Január közepén is enni kellene - teszi bensőségessé a karácsonyt. Legyen 3-al kevesebb süti és 2-vel kevesebb fajta hús, mert a végkimerülésig főzés senkitől sem elvárható és elvárt, a pityogás meg, hogy egyedül kell mindent csinálni teljesen tönkreteszi a karácsonyt és az ünnepi hangulatot. A legtöbb családban a kevesebb több lenne. Mindenki ismeri a szitut, amikor anya, nagymama összerakta az ünnepi menüt, ami bármelyik instagram oldalon megállná a helyét, aztán végkimerülésükben, elcsukló hangon ülnek le, hogy végük van. Alig várják, hogy az ünnepnek vége legyen és mindenki húzzon a búsba a dolgára, hogy kipihenhessék a munkát. Ennek vannak fokozatai persze, de jó lenne, ha nem erről kéne, hogy szóljon a karácsony. Töltsetek két órával kevesebbet a konyhában, és az legyen a családé, mert az ünnep mindenkinek ünnep. Fasznak sem kell a felesleges mennyiségű sütemény, ha közben nem lehet egymáshoz se szólni az apró cseprő szarságokból kialakult sérelmek miatt. 'Mentálhigiénés tanácsadás háziasszonyoknak' rovat vége.  Tehát egyétek végig a faszábbnál faszább kajákat, ne buziskodjatok mert a karácsonyi kiskapu nektek is jár. A nagy testépítők szokták mondani, hogy igazi önbizalom nem a heti hét edzéshez kell, hanem ahhoz, hogy tudd, hogy 4-5 nap edzés után otthon kell maradni pihenni, regenerálódni kvázi semmit tenni. Így van a diétával is. Akkor álltál igazán jó pályára az étkezésben és akkor vagy tudatos és akkor irányítasz te, ha jókor mondasz le a megfelelő dolgokról és tudatosan, és rosszérzés nélkül el tudsz fogyasztani egy karácsonyi menüt, anélkül, hogy konfliktusba kerülnél magaddal vagy anyáddal vagy anélkül, hogy ez aláásná a hosszútávú törekvéseid, a diétád, az edzésterved. Ha az évben egy alkalom van, amikor nagyvonalú vagy magaddal, akkor az legyen a karácsony. Ha karácsonykor megeszed a bejglit és ettől bedől a diétád, akkor meg úgyis mindegy mert akaratgyenge vagy és csak idő kérdése volt, hogy mikor borul a bili. Legalább tudod, hogy még messze vagy attól, ahova szeretnél eljutni. 

Engedjetek le erre az 1-2 napra. Egyetek jókat, legyetek a családdal, pihenjetek kicsit, mert akkor kell kiengedni, amikor lehet, és ilyenkor lehet. Januártól úgyis mindenki nagyon komolyan veszi az egészséges életmódot. 

Boldog karácsonyt!