Crossfit Studio

A Calum Von Moger sztori


Megnyugtatok mindenkit ez a bejegyzés szigorúan véve nem a testépítésről fog szólni, de a sztori kontextusa fontos, ezért érinteni fogom a témát. 


Ha megkérdeznék 100 embert, hogy kicsoda Calum Von Moger valószínűleg 100 válaszolná, hogy “sosem hallottam”. Kivéve, ha valaki legalábbis minimálisan figyelemmel követi, hogy mi történik a testépítés világában. Az átlagember - köztük én is - viszont igazán leszarja, és valami rendes sportot néz, nem kisgatyában fossábarnított melákok feszengését a színpadon. Ezt mind idézőjelesen, mert bár a profi testépítés világa és a fitnessipar mindkettő véleményes intézmények, de a testépítők ettől függetlenül elképesztő munkát végeznek el, és a legtöbb ember nem igazán látja, hogy azért nagyon sok munka van egy-egy színpadra állásban. Kár, hogy évtizedek múltán is tabu a testépítők szerhasználata, hogy a mai napig tisztának kell hazudniuk magukat. Nyilván nem lenne annyira nevetséges hiteles a fehérje reklám Kai Greene-l, ha nyíltan lehetne beszélni arról, hogy 10-12 féle illegális szteroidot nyomnak magukba egy-egy felkészülés alatt. Képes vagyok túlbecsülni az emberek képességeit, de szerintem nem sok olyan hülye van, aki tényleg elhiszi, hogy a tápkiegektől ő csak ennek a harmadát megközelítő fizikumot is képes építeni.


Ne legyenek illúzióink, semelyik sportág sem kevésbé szennyezett, ha a résztvevők között a doppinghasználók arányát nézzük. A TV előtt ülve viszont egy 9,7-es sprint százon nem annyira szembetűnően emberfeletti és már-már természetellenes, mint egy Mr. Olympia fizikum. Mindenesetre a mélyen sunyító fitness iparban üdítő kivétel Calum Von Moger az ausztrál testépítő, aki sosem titkolta, hogy anabolikus cuccokat használ. Szerencsére mára kezdenek ébredezni a testépítés világában élők és azok, akik figyelemmel követik a történéseket, ugyanis elindult egy irányzat, ami nem számít csúcskategóriának, viszont legalább a testépítés klasszikusainak fizikumát célozza meg: a Mr. Olympia Classics. Annyit szajkózta Arnold, hogy a testépítés a 80-as évek óta csak a méretről szól, nem a testarányokról, hogy mintha derengene valami a távolban. És bár már az aranykorban, az 50-es 60-as 70-es években is próbálkoztak különböző szerekkel, korántsem csak az izomtömegről szólt a testépítés.. Nézzetek meg egy Larry Scott vagy Frank Zane fizikumot.  Von Moger ugyanennek klasszikus irányzatnak az egyik képviselője és bár szerintem kb. úgy néz ki, mint a Flex-ben az a három méteres HULK bábu, ő még mindig viszonylag kicsinek számít a mai testépítés szörnyszülöttei mellett.

Kicsoda CVM? 

Von Moger egy ausztrál parasztgyerek, aki tizenévesen kezdett súlyokkal emelni és néhány amatőr testépítő versenyen el is indult később. Véletlenül egy youtube-ra feltöltött edzésvideójára az amerikai szponzorok felkapták a fejüket és hipphopp az Angyalok Városában találta magát. Californiában aztán elkezdődött a nagyvilági élet a srácnak, indított egy youtube csatornát, milliós nézettséggel persze, nyert két Mr. Universe-t és csak hogy tényleg teljes legyen a kör felkérték, hogy játssza el Schwarzenegger-t a Bigger című filmben. Ez nem a Svarci-ról szól, hanem arról, hogy hogyan csinált milliós üzletágat Joe Weider a testépítésből Von Moger pedig mellékszereplő volt a filmben. Mondjuk szerintem jobb, ha marad a testépítésnél, mert az osztrák akcentus helyett úgy beszél, mintha Arnold valami agysérülést szenvedett volna korábban. Mindenesetre élte az amerikai álmot saját bevallás szerint sem különösebben foglalkozva a környezetével. 2017-ben aztán poénból ketten egymás mellett állva akartak bicepszezni egy 200 kilós súlyzóval (fuck you bazmeg kategória), aminek következtében elszakadt a bal bicepsze. Hónapokig tartott, mire olyan állapotba került, hogy egyáltalán elkezdhetett edzeni, majd 2018-ban szintén egy videó kedvéért sziklamászni ment, ahol egy rosszul rögzített kötél miatt nekivágódott a sziklának, és a bal térdét teljesen gallyra vágta. Gyakorlatilag nem maradt térdszalagja, ami ne szakadt volna el. Egy év alatt egy ünnepelt testépítőből egy mozgásképtelen, ágyhoz kötött munkanélküli lett a srácból. Egy darabig még próbált a közösségi médiában tartalmat gyártani, hogy legyen némi folytonosság a dologban, de aztán olyan mély depresszióba süllyedt, hogy visszavonult a nyilvánosság elől. Az egyetlen dolog, ami valaha mozgatta az életben az hirtelen nem volt többé. Saját bevallása szerint is megjárta a poklok poklát, mire másfél évvel később ismét feltűnt. Többé kevésbé felépült és a lehetőségeihez mérten edzett is ezalatt az időszak alatt. 

Itt egy kép róla a sérülése előttről, amikor még aktív volt (jobbra), és a néhány hónappal ezelőtti állapotáról. Tényleg elképesztő, hogy a bal oldali képen egy kifejezetten egészséges, naturálisan sportos alkatot látunk, pont olyat, amelyiket bármelyik átlagember megcélozhat diétával és edzéssel mindenféle szerek nélkül. Ennyit jelentenek a szteroidok. Ez az az egészséges fizikum, amelyikre bármelyik nő minimum felhúzza a szemöldökét, ha meglátja a strandon. A történet egyik tanulsága az, hogy szteroidok és minden anabolikus szar nélkül is lehet egy igényesen szép és esztétikus testalkatot építeni. Rengeteg szopással jár, de lehetséges. Bár kaptam már megjegyzéseket, hogy biztos ‘szedek valamit’, de megnyugtatnék mindenkit, ha szednék valamit nem így néznék, ki és nem 88 kiló lennék, hanem 98. 

A másik tanulság, hogy bárkivel előfordulhat, hogy beüt a krach. Általában akkor van nagy pofáraesés, amikor jól alakulnak az ember dolgai. Nem tudom hány olyan ember van, aki irigykedik, vágyakozik, hogy mások életét élje, olyanokét mint pl. Von Moger vagy a tehetős ismerős, akinek bejött az élet és él, mint hal a vízben. Nem érdemes. Előbb vagy utóbb a szar beüt mindenkinél. A siker, a pénz lófaszt sem jelentenek, mert egyik pillanatról a másikra alakulhatnak úgy a dolgok, hogy minden, amit fontosnak tartottál, az puff nincs többé. A legnagyobb sztárokat sem kerülik el a balesetek, tragédiák, ugyanúgy alzheimer kórban és rákban szenvednek a szüleik öregkorukban, súlyos betegségekkel küzdenek, depressziósok, pánikbetegek pluszban meg ott vannak a pióca ismerősök, akik valamilyen módon előnyt akarnak kovácsolni a helyzetükből. Ugyanez igaz azokra is, akiket a környezetük irigyel a külseje, az anyagi sikerei vagy valami más miatt. A hétköznapokban hányszor halljuk a faszméregetést, hogy kinek rosszabb. Az emberek egymás bajára licitálnak mindenáron be akarva bizonyítani, hogy bizony az ő mindennapjaik még rosszabbak, nekik nehezebb. Nem az.  

Nem mondom persze, egy Bentley-ben biztos jobb sírni, mint egy Honda Civic-ben, de alapvetően az élet ugyanolyan darálós mindenki számára és jobb szem előtt tartani, hogy senki nem ússza meg a gáz időszakokat, még az olyan ünnepelt sztárok sem, mint Von Moger.